Nincs szivárgás Karbantartás nélkül Ólom-sav akkumulátor-leválasztó biztonság

1) Az ólom-savas akkumulátor töltési jellemzői:
Amint az ábrán látható, a kezdeti töltési fázisban a kapocsfeszültség gyorsan emelkedik (A-B szegmensek). Ennek oka a lemez pórusaiban képződő kénsav gyors növekedése, mivel a lemezeken lévő ólom-szulfát ólommá és ólom-dioxiddá alakul. A B pont elérése után a feszültség fokozatosan és lassan emelkedik (B-C szegmensek). Ennek oka a kénsav növekvő koncentrációja a lemez pórusaiban és a kifelé irányuló diffúzió sebessége közötti fokozatos egyensúly. Körülbelül 90%-os töltésnél a lemezfelületeken lévő PbSO4 nagy része PbO2-vé és Pb-vé alakul. A folyamatos töltés a víz jelentős lebomlásához vezet, ami a hidrogén jelentős felhalmozódását eredményezi a negatív lemezen. A hidrogén rossz vezető, növeli a belső ellenállást. Ezzel egyidejűleg az oxigén peroxid elektródát képez a pozitív lemezen, megemelve a pozitív elektród potenciálját. A megnövekedett belső ellenállás és elektródapotenciál miatt a kapocsfeszültség ismét gyorsan megemelkedik (C-D szegmensek). A D pontra a lemez felületén lévő PbS04 gyakorlatilag minden PbO2-vé és Pb-vé alakult. A gázfejlődés az akkumulátor mindkét érintkezőjénél kezdődik, ami "túltöltést" jelez, és a töltést le kell állítani.

Az akkumulátor túltöltésének elkerülése érdekében az autóipari generátorok maximális kimeneti feszültsége általában 14 ± 0,2 V-ra van korlátozva.

Az ólom-savas akkumulátor töltési jellemzői

2) Az ólom{1}}savas akkumulátorok állandó áramú kisülési jellemzői:
Amint az ábrán látható, amikor az akkumulátor kezd lemerülni, a kapocsfeszültség rövid időn belül gyorsan csökken (A-B szegmens). Ez a lemezekben lévő aktív anyagok és a kénsav közötti reakciónak köszönhető, amely csökkenti a pórusokban lévő kénsav mennyiségét, és hirtelen megnövekszik a víz mennyisége, aminek következtében a pórusokon belüli elektrolitsűrűség meredeken csökken. Ekkor a feszültség lassabban csökken (B-C szegmens). Ennek oka a pórusokban lévő víz dinamikus egyensúlya és a nagyobb -sűrűségű elektrolit áthatolása a lemezeken kívül, ami lassítja az elektrolit sűrűségének csökkenését a pórusokon belül. A C pontra a lemezeken lévő aktív anyagok többsége ólom-szulfáttá alakult. A lemez felületén és a pórusokban képződött ólom-szulfát térfogatának növekedésével a lemezeken kívüli elektrolit nehezen jut be a pórusokba, ami a kapocsfeszültség gyors csökkenését eredményezi. A D pontban az akkumulátor feszültsége körülbelül 1,75 V-ra csökken, és a kisülés megszűnik. A D ponton túl az akkumulátor "túl-kismerült" állapotban van, és a folyamatos lemerülés károsítja az akkumulátort.

Az ólom-savas akkumulátor kisütési jellemzői